Leírás
A Concorde tér Párizs legnagyobb tere: 7,6 hektárnyi nyitott, kövezett terület a Champs-Élysées keleti végén, ott, ahol a Tuileriák kertje véget ér, és kezdődik a sugárút. Közepén egy 3300 éves egyiptomi obeliszk áll, két hatalmas szökőkút övezetében.
A luxori obeliszk miatt érdemes idejönni. A sárga gránitoszlop talapzatával együtt 23 méter magas, több mint 250 tonnát nyom, egykor a luxori templom bejáratánál állt, és II. Ramszesz dicsőségét zengő hieroglifák borítják. Aranylemezes csúcsát 1998-ban helyezték rá, az eredeti helyére, amely már rég elveszett.
Nézd meg a talapzatot: ábrák mutatják azt a szerkezetet, amely Egyiptomból elhozta, majd 1836-ban felállította az obeliszket, óriási tömeg szeme láttára. Körülötte áll Hittorff két, kilenc méter magas szökőkútja, amelyeket a római Szent Péter tér szökőkútjai után mintáztak.
Az északi oldalon két egyforma palota áll Ange-Jacques Gabriel tervei szerint, amelyeket a Louvre oszlopcsarnoka ihletett. Az egyik a Hôtel de la Marine volt, a másikból a Hôtel de Crillon lett. Nyolc, francia városokat ábrázoló szobor áll oszlopokon, mindegyik nagyjából ott, ahol az adott város Franciaország térképén fekszik.
A tér egy király tiszteletére született. 1748-ban a párizsi kereskedők lovasszobrot rendeltek XV. Lajosról, és Gabriel köré tervezte meg a teret. Hamarosan a szobron egy plakát jelent meg: „Az Erények a lába alatt vannak, a Bűn pedig a nyeregben ül!”
A forradalom beolvasztotta a király szobrát, és a helyére a Szabadság szobrát állította. A Párizsban guillotine-nal kivégzett 2498 emberből 1119-en itt haltak meg: XVI. Lajos, Marie Antoinette, Danton, Lavoisier, végül maga Robespierre is.
1795-ben valaki úgy gondolta, hogy a térnek szelídebb név kell. Az Egyetértést (Concorde) választották. Később itt rendezték az 1900-as és az 1925-ös világkiállítást, itt tartottak győzelmi ünnepségeket, 2024-ben pedig olimpiai sportversenyeknek is helyet adott.
A luxori obeliszk miatt érdemes idejönni. A sárga gránitoszlop talapzatával együtt 23 méter magas, több mint 250 tonnát nyom, egykor a luxori templom bejáratánál állt, és II. Ramszesz dicsőségét zengő hieroglifák borítják. Aranylemezes csúcsát 1998-ban helyezték rá, az eredeti helyére, amely már rég elveszett.
Nézd meg a talapzatot: ábrák mutatják azt a szerkezetet, amely Egyiptomból elhozta, majd 1836-ban felállította az obeliszket, óriási tömeg szeme láttára. Körülötte áll Hittorff két, kilenc méter magas szökőkútja, amelyeket a római Szent Péter tér szökőkútjai után mintáztak.
Az északi oldalon két egyforma palota áll Ange-Jacques Gabriel tervei szerint, amelyeket a Louvre oszlopcsarnoka ihletett. Az egyik a Hôtel de la Marine volt, a másikból a Hôtel de Crillon lett. Nyolc, francia városokat ábrázoló szobor áll oszlopokon, mindegyik nagyjából ott, ahol az adott város Franciaország térképén fekszik.
A tér egy király tiszteletére született. 1748-ban a párizsi kereskedők lovasszobrot rendeltek XV. Lajosról, és Gabriel köré tervezte meg a teret. Hamarosan a szobron egy plakát jelent meg: „Az Erények a lába alatt vannak, a Bűn pedig a nyeregben ül!”
A forradalom beolvasztotta a király szobrát, és a helyére a Szabadság szobrát állította. A Párizsban guillotine-nal kivégzett 2498 emberből 1119-en itt haltak meg: XVI. Lajos, Marie Antoinette, Danton, Lavoisier, végül maga Robespierre is.
1795-ben valaki úgy gondolta, hogy a térnek szelídebb név kell. Az Egyetértést (Concorde) választották. Később itt rendezték az 1900-as és az 1925-ös világkiállítást, itt tartottak győzelmi ünnepségeket, 2024-ben pedig olimpiai sportversenyeknek is helyet adott.