Leírás
A Madeleine-templom egy párizsi templom, amely görög templomra emlékeztet: téglalap alaprajzú épület, amelyet 52 korinthoszi oszlop övez. A Rue Royale végén áll, pár lépésre a Concorde tértől. Alakjára nézve templom, egy magas talapzaton áll.
Először is a oszlopsort és a szoborral díszített timpanont érdemes megnézni, majd a bronzkapukat, amelyeken a Tízparancsolat domborművei láthatók. Nagyobbak, mint a római Szent Péter-bazilika kapui, és a firenzei keresztelőkápolna Ghiberti-kapuja ihlette őket. Henri de Triqueti alkotásai, aki mindössze harmincéves volt, amikor elnyerte a megbízást.
Bent az egyetlen hosszú hajót három boltszakasz tagolja, mindegyiket kupola és kör alakú felülvilágító fedi, színes márvánnyal és arannyal borítva. A szentély félkupolájában Jules-Claude Ziegler festménye a kereszténység történetét meséli el, azzal a jelenettel, ahogy Napóleon aláírja a konkordátumot VII. Piusz pápával.
A templom híres orgonájáról is, amelyen Camille Saint-Saëns és Gabriel Fauré játszott, mindketten a templom orgonistái voltak. A zenészek szerették. Chopin 1849-es temetését itt tartották Mozart Requiemjével, az énekesnők fekete bársonyfüggöny mögül énekeltek, mert a templomban addig nem szólalhattak meg női hangok.
1837-ben felmerült, hogy a Madeleine vasútállomás legyen. Korábban már terveztek belőle könyvtárat, bálermet, piacot és a napóleoni hadsereg templomát. Közel nyolcvan évbe és több rendszerbe telt, mire templom lett.
XV. Lajos 1763-ban tette le az alapkövet. A forradalom mindent leállított. 1806-ban Napóleon lengyelországi hadjárata közben Pierre-Alexandre Vignon tervét választotta: ez lett volna a „Nagy Hadsereg dicsőségének temploma”.
Napóleon bukása után a templomot Mária Magdolnának szentelték 1842-ben. Itt búcsúztatták többek között Coco Chanelt, Joséphine Bakert és Johnny Hallydayt is.
Először is a oszlopsort és a szoborral díszített timpanont érdemes megnézni, majd a bronzkapukat, amelyeken a Tízparancsolat domborművei láthatók. Nagyobbak, mint a római Szent Péter-bazilika kapui, és a firenzei keresztelőkápolna Ghiberti-kapuja ihlette őket. Henri de Triqueti alkotásai, aki mindössze harmincéves volt, amikor elnyerte a megbízást.
Bent az egyetlen hosszú hajót három boltszakasz tagolja, mindegyiket kupola és kör alakú felülvilágító fedi, színes márvánnyal és arannyal borítva. A szentély félkupolájában Jules-Claude Ziegler festménye a kereszténység történetét meséli el, azzal a jelenettel, ahogy Napóleon aláírja a konkordátumot VII. Piusz pápával.
A templom híres orgonájáról is, amelyen Camille Saint-Saëns és Gabriel Fauré játszott, mindketten a templom orgonistái voltak. A zenészek szerették. Chopin 1849-es temetését itt tartották Mozart Requiemjével, az énekesnők fekete bársonyfüggöny mögül énekeltek, mert a templomban addig nem szólalhattak meg női hangok.
1837-ben felmerült, hogy a Madeleine vasútállomás legyen. Korábban már terveztek belőle könyvtárat, bálermet, piacot és a napóleoni hadsereg templomát. Közel nyolcvan évbe és több rendszerbe telt, mire templom lett.
XV. Lajos 1763-ban tette le az alapkövet. A forradalom mindent leállított. 1806-ban Napóleon lengyelországi hadjárata közben Pierre-Alexandre Vignon tervét választotta: ez lett volna a „Nagy Hadsereg dicsőségének temploma”.
Napóleon bukása után a templomot Mária Magdolnának szentelték 1842-ben. Itt búcsúztatták többek között Coco Chanelt, Joséphine Bakert és Johnny Hallydayt is.