Leírás
A Luxembourg-kert, a párizsiak „Luco”-ja, 23 hektáros kert a 6. kerületben, a Bal part zöld szíve. A francia kertek szabályos gyepjeit és fasorait egy környékbeli park játékos, eleven hangulatával ötvözi, északi oldalán pedig a Luxembourg-palota áll.
Medici Mária, IV. Henrik özvegye, szülővárosa, Firenze egy darabját szerette volna Párizsban is magáénak tudni. 1612-ben a Pitti-palota mintájára palotát kezdett építtetni, köré pedig a gyerekkorát idéző kertet, 2000 szilfával. Ma a palotában a francia Szenátus ülésezik, és a kert is az övé.
Az elrendezés két világ találkozása: középen szabályos francia parter, körülötte pedig az a firenzei, itáliai ízlés, amelyet Mária újra akart teremteni. A tavon hajómodelleket úsztató gyerekek olyan hagyományt indítottak el, amely máshol is hasonlókat ihletett.
A kert középpontja a nyolcszögletű Grand Bassin, a hajómodellek tava.
A délnyugati sarokban alma- és körtefákból álló gyümölcsöst találsz, méhkaptárakkal. A kertben sakkozók, teniszpályák, bábszínház és egy régi körhinta is vár, a pavilonokban pedig ingyenes koncerteket tartanak.
Valamivel több mint száz szobor, emlékmű és szökőkút díszíti: a központi gyep körül húsz francia királyné és híres nő, George Sand és Verlaine, sőt még Bartholdi Szabadság-szobrának kicsinyített mása is.
Ne hagyd ki a Medici-kutat, amelyet 1620-ban barlangként, nümphaeumként építettek, és az 1860-as években helyeztek át mai helyére. Auguste Ottin szobrai az óriás Polüphémoszt ábrázolják, amint a szerelmes Akiszt és Galateiát lesi.
A későbbi királyok elhanyagolták a kertet, a leendő XVIII. Lajos el is adott belőle egy szeletet, a forradalom idején viszont a szomszédos karthauzi szerzetesek földjével bővült.
A Nyomorultakban itt találkozik először Marius és Cosette.
A kert négy évszázada hol zsugorodik, hol növekszik. Nyolc hektárral indult, 1630-ra elérte a harmincat, mai méretét pedig csak a forradalom utáni változások nyomán nyerte el.
Medici Mária, IV. Henrik özvegye, szülővárosa, Firenze egy darabját szerette volna Párizsban is magáénak tudni. 1612-ben a Pitti-palota mintájára palotát kezdett építtetni, köré pedig a gyerekkorát idéző kertet, 2000 szilfával. Ma a palotában a francia Szenátus ülésezik, és a kert is az övé.
Az elrendezés két világ találkozása: középen szabályos francia parter, körülötte pedig az a firenzei, itáliai ízlés, amelyet Mária újra akart teremteni. A tavon hajómodelleket úsztató gyerekek olyan hagyományt indítottak el, amely máshol is hasonlókat ihletett.
A kert középpontja a nyolcszögletű Grand Bassin, a hajómodellek tava.
A délnyugati sarokban alma- és körtefákból álló gyümölcsöst találsz, méhkaptárakkal. A kertben sakkozók, teniszpályák, bábszínház és egy régi körhinta is vár, a pavilonokban pedig ingyenes koncerteket tartanak.
Valamivel több mint száz szobor, emlékmű és szökőkút díszíti: a központi gyep körül húsz francia királyné és híres nő, George Sand és Verlaine, sőt még Bartholdi Szabadság-szobrának kicsinyített mása is.
Ne hagyd ki a Medici-kutat, amelyet 1620-ban barlangként, nümphaeumként építettek, és az 1860-as években helyeztek át mai helyére. Auguste Ottin szobrai az óriás Polüphémoszt ábrázolják, amint a szerelmes Akiszt és Galateiát lesi.
A későbbi királyok elhanyagolták a kertet, a leendő XVIII. Lajos el is adott belőle egy szeletet, a forradalom idején viszont a szomszédos karthauzi szerzetesek földjével bővült.
A Nyomorultakban itt találkozik először Marius és Cosette.
A kert négy évszázada hol zsugorodik, hol növekszik. Nyolc hektárral indult, 1630-ra elérte a harmincat, mai méretét pedig csak a forradalom utáni változások nyomán nyerte el.