Leírás
A Jardin des Plantes Franciaország legfontosabb botanikus kertje a Szajna bal partján, a párizsi 5. kerületben: 28 hektárnyi virágágyás, üvegház, évszázados fák és természettudományi kiállítótermek várnak itt, ráadásul egy kis állatkert is tartozik hozzá.
A Grande Galerie de l'Évolution egy hatalmas vas-üveg csarnokot tölt meg kitömött állatok díszfelvonulásával, köztük XV. Lajos saját orrszarvújával. A Téli kert nevű üvegházban egy 15 méteres vízesés rejtőzik, a Ménagerie, az egyik legrégebbi még működő állatkert pedig kisebb állatoknak ad otthont.
A fák is a látnivalók közé tartoznak. Egy 1601-ben Amerikából hozott közönséges fehér akácot tartanak Párizs legöregebb fájának, egy 1734-ben ültetett libanoni cédrus pedig a labirintus kezdetét jelöli. A labirintus egy kis domb, tetején a Gloriette de Buffonnal, egy 1787-es öntöttvas pavilonnal, amely Párizs legrégebbi fémszerkezete.
XIII. Lajos 1635-ben alapította királyi gyógynövénykertként, később a tudomány egyik központjává vált: Henri Becquerel 1896-ban itt, az egyik laboratóriumban fedezte fel a radioaktivitást.
A Grande Galerie de l'Évolution egy hatalmas vas-üveg csarnokot tölt meg kitömött állatok díszfelvonulásával, köztük XV. Lajos saját orrszarvújával. A Téli kert nevű üvegházban egy 15 méteres vízesés rejtőzik, a Ménagerie, az egyik legrégebbi még működő állatkert pedig kisebb állatoknak ad otthont.
A fák is a látnivalók közé tartoznak. Egy 1601-ben Amerikából hozott közönséges fehér akácot tartanak Párizs legöregebb fájának, egy 1734-ben ültetett libanoni cédrus pedig a labirintus kezdetét jelöli. A labirintus egy kis domb, tetején a Gloriette de Buffonnal, egy 1787-es öntöttvas pavilonnal, amely Párizs legrégebbi fémszerkezete.
XIII. Lajos 1635-ben alapította királyi gyógynövénykertként, később a tudomány egyik központjává vált: Henri Becquerel 1896-ban itt, az egyik laboratóriumban fedezte fel a radioaktivitást.